Korábban itt tenger hullámzott. A magyar tenger kiterjedése néhány millió évvel ezelőtt sokkal, de sokkal nagyobb volt a mostaninál. A Kárpát-medence szinte teljesen víz alatt volt, csak a középhegységek képeztek benne kisebb-nagyobb kiterjedésű szigeteket. A Balaton létrejötte a pannon (miocén) korra nyúlik vissza, amikor hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger, majd ennek maradványa, az ősi Pannon-tenger borította. A világtengerrel való kapcsolatát időközben elveszítő hatalmas víztömeg először kiédesedett, majd a beleömlő folyók szép lassan feltöltötték hordalékukkal. A Pannon-tenger 9 millió évig „élt”.
A pliocén végén vulkáni tevékenység kezdődött, majd a felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a tanúhegyek bazaltkőzete. Az egykori bazalttakaró nyomai ma is megtalálhatók a Balaton-felvidéken (Badacsony, Tihanyi-félsziget, Káli-medence, Fonyód, Balatonboglár…). A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte, a Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A Hévízi-tó is vulkáni utóműködés eredményeként keletkezett, de például a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz is ennek a jelenségnek köszönhető. A pleisztocénben kezdődő utolsó eljegesedés idején észak–déli és erre csaknem merőleges törések szántották át a területet, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni a mai Balaton medre. Ezt az időszakot a mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte, így a csapadékvíz összefolyásával, mintegy 22 000 évvel ezelőtt kialakult a Balaton.
Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma, a magas vízállást a Sió vezette le. Mintegy 12 000 évvel ezelőtt a vízszintet a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette, s az átmeneti kőkor idején, csaknem ki is száradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel.
A Balaton felszínét évente több mint 2000 órán át süti a nap, s mivel mélysége alig több mint 3 m, ezért hőmérséklete nyár közepén gyakran eléri a 24─27 °C-ot is. Strandolni vágyók paradicsoma, kedvelt kirándulóhely, de emellett többféle sportolási lehetőséget és számos kulturális programot kínál, valamint a helyi ételkülönlegességek gasztronómiai élményt nyújtanak. A Balaton körüli természeti értékek a Balatoni Nemzeti Park felügyelete alatt állnak, népszerű kirándulási célpont a Tihanyi-félsziget, a Káli-medence, Badacsony, a Keszthelyi-hegység, a Kis-Balaton, a Kápolnapusztán található Bivalyrezervátum, a Tapolcai Tavasbarlang és a Keszthelyi Kastélypark.
A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti paleozoikum, illetve a későbbi miocén korból. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.
A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.
A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.
Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról.
Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek. Tanúhegy trilógia: Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy
A Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Lankáit körülbelül 200 méteres magasságig szőlőlugasok borítják. A vidéket az óriások szőlőskertjének is szokták nevezni, hiszen az ország legnagyobb bortermelői itt telepedtek le. A Badacsony tetejéről remek kilátás nyílik A Balatonra és a déli parton fekvő Fonyódra.
Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A várat a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonolta, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulaffy Demeter volt. Csobánc túlélte Mátyást, a törököket, a Rákóczi-szabadságharcot, és a labancokat. Ma, a felújítási és feltárási munkák befejeztével várjátékok és lovagi torna szórakoztatja a közönséget.
A tanúhegy trilógia legérdekesebb tagja a Szent György-hegy, ami a Tapolcai-medence területén fekszik, Tapolcától mindössze 5 kilométerre. A hegy szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. A Szent György-hegy tele van érdekes geológiai képződményekkel, melyek közül néhány világhírű (például az észak-kelti részen található bazaltorgonák), de a többsége a turisták számára ismeretlen. A tanúhegy másik érdekessége a jégbarlang. A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott szikladarabok miatt már alig lehet lépni a barlangba, amelynek érdekessége, hogy az odahelyezett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik. A Szent György-hegyet érdemes körbejárni, mert minden oldalán találunk számos érdekes bazaltformát és vulkanikus képződményt.
